udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35

Névmutató: Fülöp Júlia

2002. november 12.

III. Unitárius Kollégiumi Napok néven öt napon át ünnepelhetett Kolozsvár magyarsága. November 6-án Popa Márta igazgatónő és Dr. Szabó Árpád unitárius püspök köszöntő szavai indították a rendezvényt. Felházi Ágnes volt kollégista diák, jelenleg képzőművész hallgató mutatta be saját tárlatát. Máthé Ildikó magyartanár a tavalyi évkönyvet, Fülöp Júlia főszerkesztő a Cipó diáklap 6. számát ismertette. A XI. U osztály bemutatta William Shakespeare: A makrancos hölgy című színdarabját angol nyelven. November 7-én játékos fejtörő, irodalmi kávéház, vetélkedő és a gólyák avatása következett. November 8-án ismertették a diákok tudományos dolgozatait, majd ünnepi versösszeállítást mutattak be, délután városi szintű népdalverseny zajlott, November 9-én Déva vára felé indultak. Gyulafehérváron a székesegyházban Léstyán Ferenc vikárius előadást tartott a templom történetéről. A fiatalok Dévára zarándokoltak, Dávid Ferenc emlékcellájához. November 10-én a fiatalok bemutatták ünnepi műsorukat. /Solymosi Zsolt: Véget értek az Unitárius Kollégiumi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2005. március 14.

Március 13-án Szászváros maroknyi magyarsága a református templom gyülekezeti termében ünnepelte március 15-ét. Idén Petőfi Sándor került az előadás központjába, jelezte a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. S az ifjak színvonalas szavalása jelezte, hogy a szórvány Szászvároson a magyarságnak nemcsak múltja van, hanem jövője is. /Ch. A.: Március 15. Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2005. október 24.

Október 23-án Szászvárosban Torma Zsófiára emlékeztek, akit autodidakta mivolta ellenére a világ első régésznőjének tartanak, és akit a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem díszdoktori címmel tisztelt meg. A Torma Zsófia-emlékünnepségen már román nyelvű felszólalások is voltak, mert a szászvárosi románok is egyre inkább fejet hajtanak a régésznő munkássága és emléke előtt. Fülöp Júlia, a rendezvény szervezője és Torma Katalin egyaránt elismerésüket fejezték a nagy régésznő munkásságával kapcsolatosan. Csicsókeresztúron (akkor Szolnok-Doboka vármegye, jelenleg Beszterce-Naszód megye) született 1840-ben, Szászváros mégis magáénak tartja Torma Zsófiát, aki az 1860-s években költözött ide. Itt fejtette ki az őskor feltárására összpontosuló tudományos munkásságát, hozta létre a város első történelmi múzeumát, illetve itt hunyt el 1899-ben, szögezte le Torma Katalin, a híres történész testvérpár Marosvásárhelyről érkezett oldalági leszármazottja. Torma Zsófia figyelme a tordosi neolitikus telep felé fordult. 1875-ben kezdte meg a terület majd egy évtizedig tartó rendszeres ásatását, a felszínre kerülő leletek gyűjtését. Az 1876-os budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszus alkalmából – ahol szenzációt keltett a cseréptöredékeken, korongocskákon fellelt szimbólumokkal és írásjelekkel – őt kérték fel Hunyad megye régészeti adatainak összeállítására. A Tordos melletti, általa feltárt 4500 éves őstelep tordosi kultúra néven vonult be a régészetbe. Legjelentősebb és egyben legtöbbet vitatott, Ethnographische Analogien (1894) című művét Jénában adták ki. /Chirmiciu András: Torma Zsófia-emlékünnepség Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2006. március 13.

Helytállásról és reménységről szólt vasárnapi beszédében Hunyad megyében, Szászvároson Sipos Szabolcs református lelkipásztor. A maroknyi gyülekezet lélekszáma évről évre apad, de mindig akadnak lelkes emberek, akik nem hagyják széthullani a közösséget. Március 15-én összegyűlnek a helyi magyarok, fejet hajtani a szabadságharc hősei előtt. Idén Fülöp Júlia, az EMKE helyi szervezetének elnöke színvonalas irodalmi összeállítással lepte meg az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2006. július 10.

- Már megint a Kúnok, vetették fel egyesek a kérdést Fülöp Júliának, a július 9-i megemlékező ünnepség főszervezőjének. Igen, megint a Kúnok, mivel szellemi örökségük, a szászvárosi szórványmagyarság ügyének szentelt életük példaképet és erkölcsi erőt jelent a maiak számára. Szászvároson alig maradt maroknyi magyarság. Közösségi ünnepségei régóta kiszorultak a köztérről, s immár a református templomban és gyülekezeti teremben zajlanak. De zajlanak: kis létszáma ellenére a szászvárosi magyarság közösségi élete meglepően aktív, mintegy jelezve, hogy gróf Kún Kocsárd és unokaöccse, gróf Kuun Géza emléke kötelez. Az istentisztelet után Fülöp Júlia a város tizenkilencedik századi nagy fiai, a két gróf előtt hajtott fejet. Mindketten a magyarság ügyének, elsősorban a magyar oktatásnak szentelték életüket, számtalan áldozatot hozva. Miután hazatért a szabadságharc alatti hazafias cselekedeteiért rászabott fogságból, gróf Kún Kocsárd, nekilátott Szászváros és környéke szórványmagyarsága fellendítésének, elsősorban az oktatás által. Ösztöndíjakat biztosított saját vagyonából a református kollégium tanítóinak, tanárainak és diákjaiknak. Az oktatás minőségére is nagy figyelmet fordított, s ezt unokaöccsére (a nevét eltérően író) nagy tudású gróf Kuun Gézára bízta. Sokáig az EMKE elnöke volt, vagyona jelentős részét éppenséggel az erdélyi magyar művelődésre hagyta. Algyógyon nemcsak a ma is működő mezőgazdasági szakiskolát hozta létre, hanem orvost, patikust hozott, tűzoltóságot létesített, egyszóval fellendítette a települést. A Szászvároson épített két Kún kollégium jelenleg is a város büszkeségét képezik: a régi épületben a kórház, az újban pedig az Aurel Vlaicu névre keresztelt román nyelvű elitgimnázium működik. Az emlékezésen megkoszorúzták a református templom előcsarnokában lévő grófok szobrait. /Chirmiciu András: Kún-megemlékezés Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

2007. március 12.

Négy nappal az évforduló előtt a maroknyi szászvárosi magyarság a református templom gyülekezeti termében ünnepelte meg március tizenötödikét. Az ünnepségre az istentisztelet, illetve a szentmise után került sor, amikor a római katolikusok is átjöttek a közös megemlékezésre és ünnepi előadásra. Mivel az előző évekbeli megemlékezéseken Kún Kocsárd, a szabadságharc legjelentősebb Hunyad vármegyei résztvevője, a magyar oktatás későbbi mecénása, a közelben lévő Piski híres csatája vagy Petőfi Sándor került az előadás központjába, idén a forradalom hős asszonyairól szólt a megemlékezés. Szendrei Júlia, Laborfalvi Róza, Ercsei Júlia, Lővei Klára, Seidel Teréz és sokan mások jelentős szerepet vállaltak, sokan komoly áldozatot hozva a magyar szabadság oltárán, ismertette a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. /Chirmiciu András: Március 15-i megemlékezés Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

2007. szeptember 24.

Fülöp Júlia, az EMKE szászvárosi szervezetének elnöke méltán hiányolja az emléktáblát a világ első régésznőjének, Torma Zsófia /1840-1899/ szászvárosi házán. Torma Zsófia a “tordosi kultúra” néven ismertté vált Maros-parti neolitikus telep XIX. századi feltárásával kivívta a legnevesebb szakmabeliek elismerését. Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE-elnök éves rendszerességgel rendezi meg a helyi református templomban a Torma Zsófia emlékét méltató ünnepségeket. Idén a helyi és környékbeli települések magyar közösségeinek képviselői mellett jelen volt az ünnepségen a Castellum Alapítvány néhány tagja is, illetve Kötő József, országos EMKE-elnök, aki mindenekelőtt Torma Zsófia népnevelő munkáját méltatta, hiszen a régésznő tudományos munkássága mellett szívvel-lélekkel részt vett az iskola és árvaház fenntartásában, a szászvárosi kultúrélet megszervezésében, jótékonysági akciókban. Ő létesítette az első szászvárosi történelmi múzeumot, melyet saját lakásán rendezett be, s melynek több mint 11 ezer darabját később a Kolozsváron székelő Erdélyi Múzeumnak adta. 2004-ben az önkormányzat emléktáblát helyeztek el Torma Zsófia hajdan múzeumként szolgáló házán, Torma Zsófia-szobor felállítását is tervezték. Mára nemhogy szobrot nem állítottak, de az emléktábla is eltűnt a ház faláról. A ház jelenlegi tulajdonosa az épület felújítása idején vette le a táblát és azóta nem hajlandó visszahelyezni azt. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezés a világ első régésznőjére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2009. szeptember 28.

Harmadik alkalommal rendezett Reneszánsz Kastélyfesztivált a dévai székhelyű Dél-Erdélyért Kulturális Társaság. A hagyományosan több helyszínen – kúriákon, kastélyokban, várakban – zajló rendezvénysor idén a vajdahunyadi várkastélyban kezdődött. A Hunyadiak, illetve még Zsigmond király korának felelevenítésével kezdték műsorukat az est meghívottai: a budapesti Musica Profana együttes. A neves budapesti előadók muzsikáltak nemcsak Vajdahunyadon, hanem a rendezvény másnapján Marosillyén is, majd a szászvárosi református vártemplomban. Marosillyén a szentmisét Leander ferences atya, dévai plébános celebrálta, felelevenítve a reneszánsz kor és eszme jótékony hatását az egyházra. Ebből az időszakból való a déli harangszó bevezetése is, amit Hunyadi János nándorfehérvári diadalának emlékhez kötünk. Marosillyén a rendezvényen a település nagy szülöttjére, Bethlen Gábor fejedelemre emlékeztek. Meghívták a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium képviselőit. A kollégium 1992-ben alakult reneszánsz táncegyüttese, a Collegium Gabrielense, olasz, francia, angol táncokkal örvendeztette meg a közönséget. Szeptember 27-én Szászvároson Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE elnök, ismertetőt tartott a XIII. században épült, és az 1600-as években újraépített református templomról, illetve magáról a 700 éves városról, melynek számbelileg nagyon megcsappant szász illetve magyar közössége. Fellépett a baróti Kájoni Consort Régizene Együttes. /Gáspár-Barra Réka: III. Reneszánsz Kastélyfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

2011. november folyamán

A lap szerkesztőségi cikkben foglalkozik a november 14–15-én Déván és Marosillyén tartott Szórványnapokkal: a rendezvény főelőadásai a Megyeháza dísztermében zajlottak, majd az intézmény előtti téren leleplezték Barcsai Ákos volt főispán, majd erdélyi fejedelem (1657–1659) emlékoszlopát. Vasárnap, november 15-én Marosillyén Bethlen Gábor volt erdélyi fejedelem szülőházánál tartottak megemlékezést.
A második oldalon az Iskolaalapítás Hunyad megyében című cikk a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont alapításáról szól. Ugyancsak ezen az oldalon olvasható Deák Levente jogász ismertetője a vagyonközösség kényszerű megszüntetéséről.
A negyedik oldalon olvasható Fülöp Júlia szászvárosi gyógyszerész cikke a rubinmisés Antal atyáról. A lélek csendje című rovatban Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor Adventre várva címmel ír zsoltármagyarázatot. A következő, szintén egyházi jellegű írásban Kiss Hajnal nyugalmazott magyartanár megemlékezik a lupényi református templomról és egyházközségről, ahol egykor édesapja, néhai Gráf József szolgált.
Az ötödik oldalon Csatlós Erzsébet szegedi élményeiről számol be, a Téglás Gábor Iskolaközpont diákjainak egy részével látogatta meg a várost. Egy másik csoport diák egy kaposvári vers- és prózamondó versenyen vett részt, erről is olvashatunk, de értesülhetünk arról is, hogy a dévai elemisták Sepsiszentgyörgyön ballada- és mesemondó versenyen mérhették össze tudásukat kortársaikkal.
A hatodik oldal helytörténeti cikkeket tartalmaz. Takács Piroska Nagyasszonyaink sorozatában Maderspach Károlyné Buchwald Franciskára emlékezik. Fülöp Júlia Szászváros főtéri műemlékekeit veszi számba. Schreiber István történész a kolczvári Kendeffi Ilona regéjéről ír. A hetedik oldalon RMDSZ tisztújító gyűlésekről szerzünk tudomást, ezek Petrozsényban, Lupényban és Hátszegen zajlottak az elmúlt hetekben.
Kun Árpád 
Hunyad Megyei Hírmondó

2011. november 4.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott az ODFIE
2011. október 28–29-én Székelykeresztúron ülésezett az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Küldöttgyűlése. A szervezet legfőbb döntéshozó szervének tagjai: a Választmány (4 elnökségi taggal és 12 egyházköri képviselővel), a működő fiókegyletek két-két képviselője, továbbá a jelenleg nem működő ifjúsági egyletek egy-egy küldötte. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vettek az Ügyvezető Testület tagjai is. 
A közel 80 fő részvételével lezajlott küldöttgyűlés legfontosabb napirendi pontjai az ODFIE elmúlt évi működésének számbavétele, értékelése, választások valamint a jövő évi tervek, stratégia megvitatása voltak. Az ülés gerincét a belkapcsolatok értékelése (a helyi ifjúsági egyletek tevékenységének elősegítése) képezte, hiszen a szervezeti élet alapját képező fiókegyletek működésének hiányában minden más elveszti értelmét. Az egyházköri képviselők, az ifjúsági lelkész és a szakosztályvezetők beszámolójából egyaránt kicsengett, hogy a különböző társadalmi változásoknak köszönhetően egyre több energia befektetése szükséges ahhoz, hogy érdekeltté tegyük a fiatalokat az egyletezés iránt. Ennek ellenére nem szabad elcsüggedni, hanem változtatni kell rendezvények és egyéb programok kínálatán – olvasható az ODFIE által közzétett beszámolóban. A küldöttgyűlésen sor került tisztújításra is. Az ODFIE új vezető tisztségviselői az elkövetkező egy évben továbbra is egy öttagú társelnökség keretében működnek, a következő személyekkel: Fülöp Júlia, Palkó Zalán–Koppány, Lurtz Zsolt, Popa Ilona és Tőkés Lehel. A társelnökök saját hatáskörben gondoskodnak a különböző feladatkörök egymás közti elosztásán, úgymint: belkapcsolatok, gazdasági-ügyviteli teendők, képviselet és külkapcsolatok, ifjúsági lelkészség, rendezvényszervezés. Az ODFIE a jövőben is olyan, fiatalokat tömörítő szervezet kíván lenni, amelyre a szellemiség, a vallásosság és a kultúra ápolása mellett a barátság, a jókedv és a segítőkészség jellemző – áll a szervezet közleményében.
Erdély.ma

2012. április 11.

Lapszemle – Hunyad megye
Hunyad Megyei Hírmondó
A márciusi lapszám nagy terjedelemben foglalkozik a megyében zajlott ünnepi eseményekkel. A címlapon láthatjuk a piski katolikus templom kertjében elhelyezett emlékművet, amelynél a kisváros lakosai minden esztendőben megemlékező ünnepséget tartanak. A 7. és 8. oldal is a március 15-ével kapcsolatos ünnepségekről szól. Schreibert István történész az 1848-ban Hunyad megyében történt eseményeket eleveníti fel. Móra Attila a dévai református templomban tartott rövid ünnepségről tudósít. Szerkesztőségi cikk számol be a további megyei eseményekről: ünnepség volt Piskin, Déván, Vajdahunyadon, Lupényban, Petrozsényban, Fülöp Júlia szászvárosi gyógyszerész pedig a március 18-án a református templomban tartott ünnepségről ír, Baráth Árpád pedig arról számol be, miként ünnepelt a maroknyi brádi magyarság.
A címlapon Kun Kriza Ilona Tavaszi gondolatok című írásában arról elmélkedik, hogyan lehetnénk boldogok, ha a napsugár fénye felé fordítanánk arcunkat. Deák Levente jogász ezúttal a gondnokságról ír az új polgári törvénykönyv szabályozásait magyarázva. László Anna magyartanár Könyvespolc című írásából kiderül, hogy régi képeslapok alapján egy soproni kiadó Szép Hunyad megye címmel adott ki albumot. Nevezett szerző másik cikkében a nagyböjti lelkigyakorlatról ír, amelyet Déván tartottak. Kun Árpád az algyógyi körkápolnát és a református templomot mutatja be. Ugyancsak nevezett szerző Virágvasárnaptól húsvétig című írásában az ünnephez kapcsolódó szokásokról szól.
Az 5. oldalon különböző iskolai versenyekről olvashatunk. Csatlós Erzsébet a Déván megtartott Zrínyi Ilona matematikai versenyről ír. A kisiskolások különböző szavalóversenyeken vettek részt, Kun Kriza Ilona egy vajdahunyadi versmondó vetélkedőről számol be. Takács Piroska Nagyasszonyaink sorozatában ezúttal Cserei Helénát (1754–1831) mutatja be.
K. Á. Szabadság (Kolozsvár)

2012. április 17.

Kiosztották az EMKE-díjakat
Szombaton osztották ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei díjait. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE újraválasztott elnöke elmondta: idén tizenhárom díj, egy életműdíj és két tiszteletbeli tagságot igazoló oklevél kiosztásáról döntött a vezetőség. A Poór Lili-díjat Alber Júlia kolozsvári színésznő kapta.
Az erdélyi magyar közművelődés napja apropóján szombaton osztották ki az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) idei díjait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Dáné Tibor Kálmán, akit a díjátadót megelőző közgyűlésen ismét az EMKE országos elnökévé választottak, elmondta: idén tizenhárom díj, egy életműdíj és két tiszteletbeli tagságot igazoló oklevél kiosztásáról döntött a vezetőség.
Az életműdíjat Marosi Ildikó irodalomtörténész kapta idén, akinek munkásságát Horváth Andor méltatta. Mint elmondta, Marosi Ildikó évtizedeken át gyűjtötte, rendszerezte a közelmúlt erdélyi magyar irodalmának termékeit, majd az utóbbi 22 évben szinte folyamatosan jelentek meg az irodalomtörténeti munkák az ő gondozásában.
Lapunk vezető szerkesztője, Cseke Péter Tamás Spectator díjban részesült az erdélyi magyarság jövőjét szolgáló publicisztikai tevékenységéért. Kántor Lajos laudációját Kós Katalin, az EMKE szakreferense tolmácsolta. „Cseke Péter Tamás publicisztikáját a kiegyensúlyozottság, körültekintés, higgadtság jellemzi. Elemzései mértéktartóak, meghatározó szempontjai összehangzóak a romániai magyarság érdekeivel, egy reális jövő megépítésével” – írta méltatásában a Korunk szerkesztője.
Kolozsvár talán legismertebb néptáncos házaspárja, Both Zsuzsa és Both József Kacsó András-díjat vett át az erdélyi magyar néptáncművészet minőségi műveléséért és a népművészet értékeinek széles körű megismertetéséért. „Amikor ők ketten táncra összekapaszkodnak, abban nemcsak szépség van, hanem a tánc iránti mélységes tisztelet és alázat is” – mondta a néptáncoktatással, néptánctalálkozók szervezésével foglalkozó Both házaspárról Dáné Tibor Kálmán.
A Bányai János-díjjal kitüntetett Vajda András Sáromberkén élő néprajzkutató rendszeres terepkutatásaiért, módszeres forrásfeltáró és múzeumi intézményszervező munkásságáért kapta az elismerést. Winkler Gyula videoüzenetet küldött Brüsszelből, hogy a Kun Kocsárd-díjjal kitüntetett Fülöp Júlia közösségszervezői tevékenységét méltassa. A szászvárosi RMDSZ-elnök a Hunyad megyei szórványmagyar közösség felemeléséért végzett áldozatos munkájával érdemelte ki az EP-képviselő elismerő szavait. Három évtizedes kitartó szervező, irányító, hagyományápoló és kulturális értékmentő munkásságáért vehetett át Nagy István-díjat a sepsiszentgyörgyi Dulányi B. Aladár. Dukász Péter színész-rendező, aki a méltatás szerint „mindig megújulásra törekvő színészetével több mint három évtizede szolgálja a temesvári magyar színjátszást”, Bánffy Miklós-díjban részesült.
Vastapsot kapott a Poór Lili-díjjal kitüntetett Albert Júlia. A kolozsvári színművészt Köllő Katalin, a Szabadság napilap szerkesztője méltatta. „Ő ugyanis tudja, hogy ha játszótársai felé nem fordul teljes lelkével, ha a színpad iránt nem érez lelki alázatot (is), akkor az általa megformált figura sem tud úgy megszületni, hogy aztán a közönség azt érezze: hiteles volt, amit látott” – mondta Köllő Katalin Albert Júliáról, aki gazdag színészi, előadóművészi és tanári munkásságáért kapta a díjat.
Kovács György-díjat vett át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ígéretes fiatal tehetsége, Bányai Kelemen Barna színművész, Uray Péter rendezőt pedig a mozgásszínház erdélyi meghonosításáért, az M Studio társulatának megalapításáért Tompa Miklós-díjjal tüntették ki. A hagyományt a legkorszerűbb törekvésekkel ötvöző művészi tevékenységéért, egyedi művészi világának megteremtéséért Szolnay Sándor-díjban részesült a marosvásárhelyi képzőművésznő, Köllő Margit. A Hargita Megyei Könyvtár munkatársa, Kosz Orsolya több évtizedes szakmai tevékenységét Monoki István-díjjal jutalmazta az EMKE. A Kolozsváros. Milyen város? műemlék-pedagógiai sorozat szerkesztőbizottsága, élén Zsigmond Ilkával, Kőváry László-díjat érdemelt ki, a kincses város történelmi értékeinek újszerű ismertetéséért, a kolozsvári Bartha Bálint pedig Gróf Mikó Imre-díjban részesült, egyházi és kulturális értékmentő, valamint szociális intézményeket támogató tevékenységéért. Az EMKE tiszteletbeli tagjai közé emelte Hajnal Jenőt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és Kelemen Péter koncerttechnikust.
Az EMKE-díjként átadott szobrocskák Venczel Árpád szobrászművész, restaurátor Parasztmadonna című alkotásának kisebbített másolatai, a díszes okleveleket pedig Venczel Attila képzőművész készítette.
Tofán Koós Imola. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. április 18.

Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közélet elképzelhetetlen az EMKE nélkül
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a kö­zeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

2012. április 28.

Lapszemle
Hunyad Megyei Hírmondó
A Hunyad Megyei Hírmondó legfrissebb, áprilisi lapszáma nagy terjedelemben foglalkozik az április 28. és május 6. között tartandó III. Hunyad Megyei Magyar Napokkal. Kun Gazda Kinga sajtófelelős bemutatja a rendezvénysorozat kuratóriumi tagjait, Csatlós Erzsébet pedig interjút készített Tamás Gábor népszerű előadóművésszel, aki május 3-án Déván is fellép. Két teljes oldalt foglal el a rendezvénysorozat részletes programja, Babos Aranka főszervező pedig szintén interjúban ismerteti az idei HMMN újdonságait, érdekességeit.
Anyák napja sem maradhat ki a lapból: Kun Kriza Ilona versét olvashatjuk ebben a témában, és a szerző Gesztenyefák sorsa című költeménye is helyet kapott a kiadványban. Deák Levente jogász ez alkalommal a családjogról értekezik. Doboly Beatrix Sipos Pál lelkész-matematikusról emlékezik meg, aki megyénkben is szolgált a 19. század elején, tiszteletére pedig emléknapot szerveznek. Szintén nevezett szerző számol be az EMKE Kolozsváron megtartott közgyűléséről. Ehhez az eseményhez kapcsolódik Winkler Gyula laudációja a szászvárosi Fülöp Júlia gyógyszerész tevékenységét méltatja, aki a városban a magyar közművelődés mindenese, és Kolozsváron EMKE-díjat kapott. Kun Árpád Bemutatjuk templomainkat sorozatában a Szászváros melletti Tordos templomát ismerteti, ahol egy ideig az említett Sipos Pál is szolgált 1810 és 1816 között. A lapot Csatlós Erzsébet szerkesztette.
Kun Árpád. Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 6.

Színjátszók Magyarsároson
Több mint 500 fiatalt vonzott az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet XVI. színjátszó találkozója, amelyet augusztus 2–6. között szerveztek meg Magyarsároson. Tavaly ugyancsak Maros megye adott otthont a rendezvénynek, amikor Szabédra esett a választás. A sok fiatal jelenlététől valósággal megpezsdült a falu, élettel telt meg a völgykatlanban elhelyezkedő település. A máskor csendes utcákban székelyesen társalgó fiatalok csoportjaival lehetett találkozni, akik a művelődési ház és a Bandi Dezső Általános Iskola között "ingáztak" egyik tevékenységről a másikra.
Pozitív töltet vendégeknek és vendégfogadóknak
Amikor Sárosra értünk, már javában folytak az előadások, telt ház előtt játszott a nagyajtai színjátszó csoport. Aztán sorra léptek fel a bencédiek, a bölöniek, a brassóiak, dicsőszentmártoniak, a homoródszentpáliak, a kissolymosiak, a kolozsváriak, a magyarsárosiak, a marosvásárhelyiek, a nyárádszentmártoniak- csíkfalviak, a szabédiak, a székelyudvarhelyiek, a szentábrahámiak, a szentgericeiek és a vargyasiak. A felsorolásból kiderül, hogy Erdély minden unitáriusok lakta régiójából érkeztek vendégek. Ez pozitív töltetet adott a falunak, amit akkor éreztek igazán, amikor a találkozó első napján a sok fiatal végigvonult a településen. Látszott az embereken, hogy örülnek a sok szép fiatal és a fergeteges hangulat láttán, hallatán.
Az emberré csiszolás a legfontosabb
Fülöp Júlia főszervezőt, unitárius egyetemi lelkészt kérdeztük, mi a mozgatórugója ennek a rendezvénynek, hogyan sikerült tető alá hozni egy ilyen nagyméretű találkozót.
– Valóban nagyméretű ez a rendezvény, körülbelül 520 fiatal vesz részt, akiket családoknál, az iskola udvarán felállított sátortáborban szállásoltunk el. A magyarsárosiak nagyon lelkesen fogadtak és sokan kapcsolódtak be a szervezésbe. Évek óta járok színjátszó csoportba, és nagyon ragaszkodom a rendezvényhez. Minden évben nagyon nagy élményt nyújt a találkozó, ami árnyalataiban változik csupán. Tizenhat éve "bejárattuk" annyira, hogy mindenki tudja, mi a feladata. A régi szervezők megosztják tapasztalataikat az újakkal, így mindig van utánpótlás. A fiatalok pedig magukénak érzik az egyletet – ami jelenleg 1500 tagot számlál – és a találkozót is. Hogy mi szükséges még hozzá? A türelem a legfőbb hozzávaló, mert ahány résztvevő, annyi embertípus, annyi kívánság. A mi feladatunk meggyőzni a fiatalokat, hogy vegyenek részt a programokban, ne csupán a buli legyen elsődleges. Persze, az is fontos, de a nevelés, az emberré csiszolódás ennél sokkal fontosabb! – mondta a fiatal lelkész.
Napi egy vendégelőadás
A színjátszó versenyen részt vevő csoportokon kívül több vendégelőadást is láthattak a résztvevők és érdeklődők. Fellépett a Színkópék, a gyergyóalfalui Sövér Elek Iskolaközpont színjátszó csoportja a Kényeskedők című Molière-darabbal, a BEMUGRI, a Berde Mózes Unitárius Gimnázium színjátszó csoportja A vidám koldusok című Robert Burns-előadással, valamint az udvarhelyi Vitéz Lelkek diákszínpad a Valahol Európában című musicallel. Péntek, szombat, vasárnap koncerten és bulin szórakozhattak a fiatalok.
Persze, ettől eltekintve áhítattal kezdték a napot. A műhelymunkákat – amelyek szintén a színjátszáshoz kötődtek – Bonczidai Éva, Mihály A. Szilárd, Tollas Vanda és Tóth K. József vezették.
A tegnap délutáni gálaműsoron a bírálóbizottság szakmai értékelőt tartott és kihirdette az eredményt, amely éppen lapzárakor zajlott. Ezt követően felszolgálták a búcsúvacsorát és kezdődhetett a mulatság.
Popa Ilona, a helyi egylet vezetője elmondta, nagyon örülnek, hogy Magyarsáros helyet adhatott ennek a rendezvénynek. Öröm számukra, hogy ilyen sokan tartották fontosnak a részvételt, ami igazolja, hogy szükség van a közösségformáló, barátságokat szövő, ismerkedést elősegítő ifjúsági találkozókra.
Nem az a fontos, ki lett a győztes, hanem az, hogy ki-ki milyen lelkülettel és töltettel tér haza Magyarsárosról.
Népújság (Marosvásárhely)

2013. szeptember 30.

Szászvároson zárult a VII. Reneszánsz kastélyfesztivál
Zenével, tánccal a műemlékekért
„Vegyeskórus” a Veresbástyában
Szeptember 29-én Szászvároson zárult a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság által szervezett VII. Reneszánsz kastélyfesztivál.
Az évszázados műemléktemplomban helybeliek, Magyarországról és a szomszédos megyékből érkezett érdeklődők előtt mutatta be történelmi táncjátékát a dévai Renaissance együttes. – Idén október 23-án lesz kereken 400 éve annak, hogy kolozsvári országgyűlés Bethlen Gábort fejedelemmé választotta. Méltó tehát, hogy itt, Hunyad megyében, ahol a nagy fejedelem bölcsője ringott, megemlékezzünk Erdély Aranykorának megteremtőjéről – vezette fel a Bethlen Gábor udvarában című táncjátékot a rendezvény főszervezője. Magáról az együttesről, illetve a fesztivál történetéről szólva elmondta: mindannyian, akik a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság égisze alatt tevékenykednek, évek, vagy akár évtizedek óta különböző területeken szolgálják a közösséget, munkálkodnak megmaradásunk érdekében. Ebben fontos helyet foglal el kulturális és épített örökségünk ápolása. – Örömünkre szolgál az, hogy az utóbbi esztendőkben egyre többen fordulnak érdeklődéssel műemlékeink felé és a dél-erdélyi templomok, várak, kastélyok is egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. És öröm számunkra, hogy ennek a törekvésnek, munkának kezdeményezői között lehettünk és folyamatosan részesei vagyunk – fogalmaztak a szervezők, megköszönve a partnerek, illetve a Communitas Alapítvány idei támogatását.
A műemlékek népszerűsítésének felkarolójaként üdvözölték a rendezvényen Winkler Gyula EP-képviselőt, aki elismeréssel szólt a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság többéves munkájáról, mellyel életre kelti a műemléképületeket. Továbbá örömmel nyugtázta, hogy tavaly, a „Fogadj örökbe egy műemléket” program által a dévai magyar oktatási központ is felzárkózott az épített örökségünket ápolók soraiba: a diákok, fiatalok egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a műemlékek felé.
A rendezvényen jelen volt Ovidiu Laurenţiu Bălan, Szászváros polgármestere is, aki szintén elismeréssel szólt a reneszánsz kastélyfesztiválról, tágabb körű együttműködést ajánlva fel a szervezőknek. – Büszke vagyok, hogy Szászváros polgára lehetek. E települést, melyben oly harmonikusan fonódtak össze a különböző kultúrák, méltán nevezhetjük Hunyad megye kulturális fővárosának és országos viszonylatban is az itt élők, együttműködésüket tekintve, példaértékű közösségnek számítanak – fogalmazott a polgármester.
A közösségi együttműködés oszlopos tagjaként köszöntötték a szervezők Fülöp Júlia helyi RMDSZ és EMKE elnököt, aki ezúttal is oroszlánrészt vállalt a fesztivál szászvárosi rendezvényének megszervezésében. Továbbá Mihai Căstăian múzeumigazgatót, aki számos magyar közösségi rendezvény résztvevőjeként mindig értékes információkkal szolgál a város, a vártemplom történetéről.
Reneszánsz nap Marosillyén
A sikernek örvendő szászvárosi előadást pénteken a dévai Bethlen kastélynál népes közönség előtt bemutatott táncjáték, illetve régizene-koncert előzte meg.
Szombaton Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában hálaadó szentmisével indult a nap, melyen Marian dévai ferences testvér a reneszánsz korról szólva, az emberi értékekre hívta fel a figyelmet. Dante főműve kapcsán elmondta: a keresztény ember példaértékű magatartásával mások számára is utat kell mutasson, támaszt kell nyújtson a sokféle gyarlóság, megpróbáltatás között. Kun Árpád nyugalmazott református lelkész Bethlen Gábor töretlen hitét állította példaként hallgatósága elé, rávilágítva a fejedelem lelki nagyságára.
A ragyogó napsütésben, a Veresbástya udvarán folyatódott a marosillyei reneszánsz nap. Míg a gyermekek pajzskészítéssel, diótöréssel, nyilazással múlatták az időt, a férfiak jurtakészítésbe kezdtek. Mire a nap lenyugodni készült, a jurta fele már készen állt. Az asszonyok, lányok Csernay Claudia vezetésével varróműhelyt nyitottak, s lelkesen szabták-varrták a reneszánsz ruhákat a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei számára. Közben a dévai Lengyel család jókora üstben főzte a babgulyást, amiből kora délután mindenki jóllakhatott. Már szürkülődni kezdett, mire elcsendesedett a Veresbástya udvara, ahonnan ki-ki a közös munka, közös játék jóleső élményével térhetett haza.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

2013. december 9.

Kétszáz éves templomukat ünnepelték (Vargyas)
Kettős ünnepet ült a vargyasi unitárius egyházközség: kétszáz éve épült templomuk, ifjúsági szervezetük, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) helyi fiókja pedig száz esztendeje alakult meg. A felszólalók a vargyasiak Istenbe vetett hitét, önzetlenségét és cselekvőkészségét emelték ki: ahol ilyen munka folyik, ott a magyar jövő és az unitarizmus biztosított.
Az ünnepi istentiszteletet végző Bálint-Benczédi Ferenc püspök örömét fejezte ki, hogy Vargyason még oly sokan vannak, akik fontosnak tartják Isten hajlékának megóvását, s önzetlenül tesznek, hogy az elődeik által megteremtett értékeket megőrizzék. Mint mondotta, Európa nagy városaiban már csak mint műépítészi és kulturális értékként szemlélik az évszázadokon keresztül a hitet és a tanítást szolgáló épületeket, ám nálunk valódi szerepét tölti be, Isten hajlékául szolgál. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt esztendőkben Vargyason nemcsak az épület újult meg, hanem a jó és a szeretetben hinni tudó emberek lelke is.
Az egyházközség gondnoka, Sütő Béla kisebb csodának mondotta, hogy megújították a templomot – a felújítás során talált kis angyalt biztató előjelnek tartotta –, a folyamatosan mellettük álló egyházfiak és számos más felekezetű barátuknak köszönhetően sikerült. A múltat ismét megmentették – fogalmazott a gondnok –, de ideje a jövőbe lépniük: az egyház értékes dokumentumait méltó helyre kell kiállítaniuk, fel kell újítaniuk a harangrészt, s a templom környékét is jobbá, szebbé kell tenniük. Ilkei Ferenc polgármester elismerését fejezte ki a templomot és az orgonát felújítani tudó közösségnek, s arra kérte Andorkó Ferenc lelkészt és a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet működtetőket, hogy továbbra is tartalommal töltsék meg Isten hajlékát. Ha sikerül folytatni az elődök által elkezdett munkát, akkor nem járnak sikerrel a tudatos népirtásunkon dolgozó sötét erők – mondotta a községvezető. Az ODFIE országos elnöke, Fülöp Júlia a hitet és a művelődést is szolgáló társaiknak fejezte ki jókívánságait, s arra buzdított, hogy közösségépítő munkájukat könnyen, szívükben örömmel végezzék. A helyi egyleteseket képviselő Gánya Ervin ígérte, méltó folytatói lesznek a száz esztendővel ezelőtt elkezdett munkának.
A Háromszék–Felsőfehéri Unitárius Egyházkör esperese, Török István a Istenbe vetett hitet megélőkről beszélt: a két évszázada élt vargyasiak életében a templom biztos pontot jelentett, s minden bizonnyal jelent ma is – példázza ezt kitartó munkájuk is. Az eseményen jelen levő két főgondnok közül előbb Máthé Dénes szólalt fel. A vargyasiak erőt meghaladó munkáját – a templom külső-belső felújítását, az orgona javítását egymaguk, központi egyházi segítség nélkül végezték – értékesnek nevezte, a megújult templomot pedig nemcsak az erdővidéki, de a magyarság egyik legszebbének mondotta, olyannak, melyen igencsak látszik az itt élő emberek Istenbe vetett hite. Csáka József főgondnok a Vargyashoz való kötődéséről beszélt, és édesapja hagyatékából előkerült – leginkább a Sütő család történetéhez adalékokat biztosító – dokumentumok másolatát ajándékozta a helyieknek. Andorkó Ferenc tiszteletes a 2009-től folyó felújítás főbb momentumait sorolta fel, s kiemelte Cseresznyés Szilamér építőcsapatának sikerét, az orgonát megújító Bors László tehetségét, továbbá a legjelentősebb pénzbeli támogatást, kétezer dollárt adományozó – a nagyapja, a vargyasi ifjúsági egyletet száz esztendeje megszervező Kiss Károly néhai kántortanító révén kicsit önmagát is vargyasinak valló – Sztankovits Zsuzsa önzetlenségét s a helyi közbirtokosság és polgármesteri hivatal folyamatos támogatását. Fehér János művészettörténész a templomépítés előzményeiről és a kivételesen értékes munkát végző mesteremberekről tartott előadást, Ilkei Lóránt pedig a vargyasi ifjúsági egylet százesztendős múltjának legfontosabb mozzanatait ismertette. Az eseménynek emléket állító, a templomban elhelyezett márványtáblát a Vargyasról elszármazott Molnár testvérek adományozták. Az ünnepséget a szeretetiskolások műsora zárta.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. február 23.

Udvarhelyszékieket is díjaztak
Az unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) február 21–23. között közel száz részvevővel Korondon rendezte meg a 17. ODFIE versmondó és népdaléneklő versenyt. A versmondók közül a homoródszentpáli Dénes Erzsébet 2. díjat, a népdaléneklő versenyen a szintén homoródszentpáli Nagy Szilvia Csilla 3. díjat kapott. A versmondóknál különdíjban részesült a magyarandrásfalvi Nagy Sándor, a szentábrahámi Isztujka Máté és a szentegyházi Kedves Kriszta, a népdalosoknál pedig a bencédi Tamási Tivadar.
„Ez az első alkalom, hogy nem a nagyvárosi forgatagba hívlak meg titeket, hanem a székely hegyek ölére, Korondra, ahol a tyúkok is cserépedényből esznek – fogalmazott Kolozsvári Alida. – Ne félj, itt nem kell lámpalázasnak lenned. Biztonságban vagy, mert egy bölcső. Bölcsője népművészetnek, vendégszeretetnek, vidám néniknek és bácsiknak, akik mosolyogva tekintenek rád, mert a látogatókat szeretik. Daloló rigók és pacsirták köszönnek vissza a cserépvázákról, tulipánok hajolnak föléd, és árnyékukban otthon érzed magad.”
Az idei versenyre negyvenegy fiatal jelentkezett be Erdély különböző településeiről: Bencéd, Dicsőszentmárton, Homoródszentpál, Kénos, Kolozsvár, Magyarandrásfalva, Marosvásárhely, Nagyajta, Olthévíz, Pusztina, Székelyderzs, Székelykeresztúr, Székelyszentmihály, Szentábrahám, Szentegyháza, Szentgerice, Torda képviseletében, valamint a magyarországi Géberjénről. „Otthonos volt, mert első alkalommal egy faluközösség adott helyet a rendezvénynek. A Versmondó- és népdaléneklő verseny legnagyobb erénye, hogy fiatalos és vidám: a verset és a népdalt könnyed módon viszi be a fiatalok életébe” – összegezte kérdésünkre Fülöp Júlia elnök.
A megmérettetés két napját számos program egészítette ki: a pénteki Mesterek társaságában című beszélgető alkalmon vendégük volt Antal D. Csaba székelyudvarhelyi színművész és Sorbán Enikő népdalénekes. A fiatal népdalénekesek, szavalók, szárnyaikat bontogató színészek egy-egy szakmabelihez címezhették kérdéseik, választ kaphattak a felkészülésük során előforduló nehézségek megoldására. Antal Csaba vallja: „A mester nem attól mester, hogy nem követ el hibákat, hanem attól, hogy a problémákat miként kezeli: tud-e előnyt kovácsolni a hátrányból”. Végül Sorbán Enikő vezetésével a Csillagok, csillagok című népdal közös eléneklésével zárták a beszélgetéssort. Az esti táncházat Tőkés Lóránt csókfalvi unitárius lelkész vezette.
Nagy Henrietta áhítata után elkezdődött szombaton a megmérettetés. A délelőtti és délutáni versenyidőt Szász-Mihálykó Mária Bolyongás a rengetegben című kötetének bemutatója színesítette. Fellépett a Korondi Ifjúsági Néptánccsoport, és megtekintették a székelyudvarhelyi diákszínjátszó csoport, a Vitéz Lelkek Oroszlánkirály című előadását.
A gálaműsoron Ilkei Loránd népdalelőadását Fekete Hunor kísérte citerán. Hagyományaikhoz híven a gála keretében átadták a díjakat. „Az igazságosság kedvéért” a bíráló bizottság tagjait is a színpadra állították. Face Today-koncerttel zárult a verseny napja, vasárnap pedig a korondi unitárius templomban Bartha Alpár hatodik éves teológiai hallgató alkalmi szolgálatával adtak hálát a rendezvényért.
Molnár Melinda |
Székelyhon.ro,

2014. június 5.

Zsúfolt nyarat ígér a Magyar Ifjúsági Tanács
Rendkívül gazdag programokkal készülnek a nyárra az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek – jelentette be tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. Az eseményen a tagszervezeteik is bemutatták kínálatukat.
Veres Csaba, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület képviselője elmondta, angol nyelvtáborral indítják a nyarat, amelynek az Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ ad otthont. A Camp Sunrise elnevezésű gyerektáborba a 10–14 éves korosztályhoz tartozó gyerekeket várják július 7–13. között.
A serdülőkorú fiatalok számára augusztus 11–17. között szervezik meg az angol ifjúsági tábort. Veres Csaba hozzáfűzte: szintén Algyógyón szervezik meg a 7. IKE-gitártábort is július 20–27. között. Fancsali Barna MIT-elnök elmondta, a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 22–27. között zajlik Tusnádfürdőn, melynek keretében többek között a Tankcsapda, a Quimby, az Intim Torna Illegál és a 30Y is fellép.
Sorbán Attila, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke arról számolt be, hogy a 10. EMI-táborra Borzonton kerül sor augusztus 5–10. között, a fesztiválon többek közt fellép a Pokolgép, a Beatrice és a P. Mobil is. Az EMI elnöke hozzáfűzte, a nyár folyamán kerítenek sort Jogaink Romániában című kiadványuk országos bemutatójára is, igyekeznek majd minél nagyobb példányszámban terjeszteni a tájékoztatót.
Fülöp Júlia, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) elnöke elmondta: az unitárius egyház ifjúsági szervezete hat rendezvénnyel készül. Mint részletezte: elsőként a Gondviselés
Segélyszervezettel közösen megrendezendő SegédKezek elnevezésű önkéntes kalákatáborra várják az érdeklődőket július 7–13. között Vargyason. Ugyanebben az időpontban szervezik meg a magyar unitárius egyházzal közösen a 12–14 éves korosztálynak címzett magyar unitárius gyermek- és ifjúsági tábort Várfalván.
Ugyanakkor a július 14–20. közti időszakban a konfirmálás előtt álló gyerekeknek szerveznek mozgótábort Kolozsvártól Nagyajtáig. Augusztus 11–14. között a Via Unitariana elnevezésű gyaloglótábor zajlik a Homorodmentén, ezt megelőzően kerül sor a 8. ODFIE színjátszó találkozóra Szentháromságon, július 31. és augusztus 3. között.
Az ifjúsági szervezet csúcsrendezvényére ugyanakkor a nyár végén, augusztus 29–31. között kerül sor. A 38. Unitárius Ifjúsági Konferenciának Jobbágyfala Tündér Ilona völgye ad otthont. Krónika (Kolozsvár)

2014. június 6.

Összeállt a nyári táborok programja
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (Erdélyi IKE), Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) szerdán sajtóreggelit tartottak Kolozsváron, amelyen beszámoltak a nyári rendezvényeikről.
Fancsali Barna, a MIT elnöke elmondta: július 22–27. között Tusnádfürdőn rendezik meg a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, vagyis a Tusványost, amelynek idén Történetekből történelem lesz a címe. A rendezvény főbb fellépői a Tankcsapda, a Quimby, a Heaven Street Seven, a 30Y és az Intim Torna Illegál lesznek.
Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke az augusztus 5–10. között Borzonton szervezett X. EMI-táborról beszélt, ennek főbb meghívottjai a Kárpátia, az Ismerős Arcok, a Pokolgép, a Beatrice és a P. Mobil. Idén két politikai kerekasztal-beszélgetést szeretnének szervezni, az egyikre magyarországi pártokat: a Fideszt, a Jobbikot és az LMP-t hívják meg, a másikon az autonómia-statútum ügyében az RMDSZ, az EMNP és az MPP ülne asztalhoz.
Az Erdélyi IKE elnöke, Veress Csaba bejelentette, a szervezet július 7–13. között angol nyelvű gyerektábort, majd augusztus 11–17. között angol nyelvű ifjúsági tábort szervez. Ezenkívül július 31.– augusztus 3. között megszervezik a XIV. IKE-találkozót Csomakőrösön.
Az ODFIE elnöke, Fülöp Júlia elmondta, július 7–13. között SegédKezek címmel önkéntes kalákatábort szerveznek Erdővidéken. Ezenkívül megrendezik a 38. Unitárius Ifjúsági Konferenciát augusztus 29–31. között Jobbágyfalván. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)



lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék